Pár napja nyilvánosságra hozták a Szarajevói Filmfesztivál rövidfilmes programját. A versenyző filmek listáját átfutva megakadt a szemünk a 180/100-on: Nagy Bálint és Lőrincz Nándor filmjét nem is olyan rég mutatták be itthon a Toldi moziban. A rendezőpárossal Mátyás király örökségéről, Budapest alternatív felhasználási módozatairól és az improvizáció mibenlétéről beszélgettünk.

Laterna Hungarica: A magyarországi bemutató után a filmről szinte csak jót lehetett hallani. Vagy tévedek?

Nagy Bálint: Szerencsére nem, legalábbis hozzánk az jutott vissza hogy sokan szerették. De lehet hogy hazudnak.

Lőrincz Nándor: Igen, egy ilyen bemutatón csak azok jönnek oda hozzád, akiknek tetszett a film. De én megmátyáskirályoztam pár társaságot, és így is jól teljesített.

Örkény István születésének századik évfordulója alkalmából a Daazo a Margó Városi Irodalmi Fesztivállal és a Bookline-nal együtt kisfilmpályázatot hirdetett. A zsűri pedig ma nyilvánosságra hozta az eredményt.

Nézd meg nálunk Farkas Milán nyertes rövidjét!

Mától a mozikban Nagy Júlia dokumentumfilmje a Vágtázó halottkémekről!

Az 1975-ben alakult együttes mai és archív felvételein, valamint a tagokkal és kortársakkal készített interjúkon keresztül nemcsak a VHK mindennapjaiba, de a közép-európai szocializmus ízlésébe és általános esztétikájába is bepillantást nyerhetünk. 

A Cannes-i Filmfesztivál apropóján egy régi nyertest vetítünk nektek. Mészáros Péter az Eső után című alkotásával tíz éve a legjobb kisfilmnek járó díjat hozta haza Franciaországból:

Bán Attila Szufla és Felméri Cecília Végtelen percek című kisjátékfilmje is bekerült a 11. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, vagyis a TIFF országos versenyébe. A mustra június 7-9-ig tart.

Bán Attila idén fejezte be filmes tanulmányait az erdélyi Sapientia EMTE filmszakán. A Szufla egy meglehetősen rendhagyó szerelmi történet, melyben a hős egy guminő és egy csinos strandoló hölgy között kénytelen választani. Az alkotást sikerrel vetítették többek között az 58. Országos Függetlenfilm Fesztiválon (2. díj), a Filmcsata fesztiválon (2. díj), a Ffest Nemzetközi Diákfilmfesztiválon (3. helyezés) és versenyzett a Ljubljana Shortson is. A kisfilm tavaly nyáron a Filmtett alkotótáborában készült.

A Kodály Method egy audiovizuális projekt: olyan videók sorozata, amelyekben Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr,  a tavaly végzett Enyedi-osztály két exdiákja magyar könnyűzenei zenekarok élő produkcióit dolgozzák fel sajátos vizuális ötletekkel megtámogatva. A hang és a kép tehat egyazon pillanatban jön létre, ezért nem beszélhetünk klasszikus videóklipekről, sokkal inkább egyfajta kreatív dokumentumanyagról. Rév Marcellt a kezdetekről, a munkamegosztásról és a kitűzött célokról kérdeztük.

Laterna Hungarica: Hogy kezdődött a Kodály Method?

Rév Marcell: Berger Dalma felhívott, hogy csináljunk egy élő felvételt a Volkova Sistersnek. Mondtam, hogy rendben, de akkor legyen benne valami ötlet, aztán a Bálinttal (Szimler Bálint rendező – a szerk.) dumáltunk, hogy jó lenne ilyen videókat csinálni, ehhez lenne kedvünk.

LH: Mi teszi egyedivé a projektet?

RM: Nem tudom, hogy egyedi-e. De ha igen, akkor azért, amiért bármely művészeti projekt: van egy ötlet, amit a saját víziónk és ízlésünk szerint valósítunk meg.

Tavaly szeptember végén a „Ravazdi gondolatok – Termésbetakarító együttlét” programjai alatt öltött először konkrét formát a fesztivál munkatársainak elképzelése, mely egy más jellegű kontextusba kívánta helyezni a kulturális produkciók élményét, közegét és elismerését. A MEDIAWAVE egy új, bővített fóruma kíván lenni ennek a kezdeményezésnek, amely három fő pillérre épül: a filmre, a zenére valamint egyéb művészeti programokra, illetve a fenntartható fejlődésre. A zenei program igen impozáns szórakozást ígér a látogatóknak, akárcsak a filmes mustra. Nézzük is, mire számíthatunk idén.

A Kontakt Táncért Alapítvány 2006 és 2009 után idén harmadik alkalommal rendezi meg a Budapesti Független Táncfilmszemlét, becenevén  TáncfilmZsemlét  2012. április 19-20-án, a Tabán mozival közösen.

Alapkoncepciójuk továbbra is az, hogy bemutassák a magyar táncfilmeket a közönségnek. Szeretnék megismertetni és megszerettetni a táncfilm különleges műfaját. Emellett diskurzusra buzdítják a filmes és táncos szakmát, igyekeznek felhívni a figyelmet a táncfilm készítésének nemzetközi lehetőségeire, hiszen a ebben az műfajban nincsenek nyelvi korlátok. 

1931-ben született Esztergomban. Eleinte elektrotechnikát tanult, majd kamaszként megnyert egy irodalmi pályázatot, és ez a siker a művészetek felé irányította. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára, később a Mafilmhez került. Első munkája 1959-ben a Kölykök című film forgatókönyve volt. Az 1959-ban alakult Balázs Béla Stúdió egyik első vezetője. 1960–tól többek között az MTV-nek is dolgozik. Első önálló rendezése a Mindenki ártatlan? című játékfilm 1961-ben.

Pályáját asszisztensként kezdte olyan kiváló mesterek oldalán, mint Gertler Viktor, Keleti Márton vagy Máriássy Félix. 1970-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1977-től érdemes művész, 2001-ben pedig a Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki.

Az ötvenes-hatvanas években felnőtteknek szóló nagyjátékfilmeket, elsősorban vígjátékokat forgatott. Legismertebb filmje talán a Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényéből készült, 1963-ban bemutatott Meztelen diplomata. Palásthy György a szocializmus egyik legismertebb gyerekfilm rendezője volt, filmjeit hatalmas sikerrel vetítették. Ő jegyzi például a máig legendás A szeleburdi családot. Ezen kívül az ő nevéhez kötődik még a trilógiát alkotó A varázsló, Hahó, öcsi! és a Hahó, tenger! is – a Török Sándor regényeinek feldolgozásából készült filmekben olyan színészek játszottak, mint Kiss Manyi, Páger Antal, Gobbi Hilda és Básti Lajos.

Megjelent az áprilisi Filmvilág! Az ehavi számban Berlinbe, majd az űrbe kalandozhatunk, megemlékezhetünk a némafilmekről és a Titanicról, és elmerülhetünk a forgatókönyvírás rejtelmeiben. 

A Filmvilág szerkesztői áprilisban Berlin felé tekintenek: többek között a Berlinalén sikerrel debütált Csak a szél című filmről olvashatunk, amelynek egyébként a héten lesz a bemutatója. A német főváros után tágul a nézőpont: az olvasót a szerzők az űrbe kalauzolják el. „Az 1960-as években az űrkutatás volt a new black, a tömegkultúra legnagyobb szenzációja, miután a gazdasági fellendülés megteremtette az anyagi feltételeket, a hidegháborús fegyverkezési verseny pedig kellő motivációval szolgált a nagyhatalmak számára. Az űrutazás lehetséges hajtóerejeként a dicsvágy mellett egyre gyakrabban bukkan fel a szükségszerűség: ön- és közveszélyes életvitelünk miatt fajunk túlélése a szemérmetlenül kizsákmányolt földön nem garantálható.” Lesz szó űrmozikról, a filmek és a tudomány kapcsolatáról, és egy csillagász is nyilatkozik a témáról.

A Médiatanács újabb döntést hozott: huszonkét dokumentumfilm gyártását támogatja összesen több mint 191 millió forinttal. Az elkészült alkotásokat  a köztévé csatornái is műsorra tűzik. 

A Médiatanács tavaly ősszel hirdette meg televíziós dokumentumfilmek gyártását támogató pályázatát. Az elbírálás három szakaszban történt, az utolsó körben a legjobbakat személyesen is meghallgatták. Újdonság volt, hogy a bírálatban a közszolgálati csatornák képviselője is részt vett, a közszolgálati televíziók pedig vállalták, hogy a támogatott filmeket műsorra tűzik – nyilatkozta nemrég a testület.

A Médiatanács döntött: kilenc animációs filmterv, többek között Lázár Ervin mesehősei és a vörösiszap-katasztrófa eseményei elevenedhetnek meg nemsokára a tv képernyőjén.

A Médiatanács 2011 novemberében hirdette meg animációs filmek gyártását támogató pályázatát, amelyre végül 15 alkotó jelentkezett , összesen 138,5 millió forintos támogatási igénnyel. Az eredetileg tervezett 90 millió forintos keretet a kiemelkedő érdeklődés és a színvonalas filmtervek miatt a testület 97,5 milliósra növelte – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Köves Tamás autodidakta grafikusművész 1973-ban született Budapesten. Dinamikus emberábrázolásai a világ minden tájára eljutottak képeslapjain. Tollgrafika-gyűjteményét, amely már második kiadását élte meg, először 2009-ben adták ki Az orron túl címmel. Rajzai szorosan kötődnek a zsidó vallás gondolatiságához, szakrális elemeihez, vidámságához. A napokban készült el első animációs rövidfilmje, melynek kapcsán a művésszel többek között a grafika és a mozgókép kapcsolatáról beszélgettünk.

Laterna Hungarica: Hogy jött az ötlet, hogy a grafikáidból mozgóképet készíts?

Köves Tamás: A fejemben mindig mozgóképek vannak, azokat kell kimerevíteni. A grafikáim nem mások, mint pillanatképek ebből.  A rajzok alapgondolata az, hogy mozgásban kell lenni, legyen szó akár táncról, akár zenéről. Régóta járt a fejemben, hogyan lehetne a figuráimat megmozgatni. Egy nap jött ugyanis Franciaországból egy rajzfilmes, ő vetette fel először, hogy szívesen csinálna a grafikáimból filmet. Majd éveken át gondolkodtam rajta, hogyan tudnék én magam egy animációt készíteni, vagy akár másokkal összekapcsolódva megvalósítani valamit. Pár hónappal ezelőtt jött a felajánlás, hogy készítsünk egy rövid animációt.

A 2012-es év a filmes támogatási rendszer újjáéledésével indult. Most a Magyar Nemzeti Filmalap újabb pénzeket ítélt meg. Lássuk, milyen filmek bizonyultak érdemesnek a támogatásra!

A Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) a korábban megítélt 150 millió forint gyártási támogatáson felül további 30 millió forintot juttat Szász János A nagy füzet című filmjének – adta hírül az [origo]. Ezzel a projekt abba a támogatási kategóriába kerül, amire már vonatkozik, hogy a Filmalap érvényesítheti az utolsó vágás jogát, amennyiben a film elkészülte után nézeteltérés merülne fel az alkotók és az MNF közt. A nagy füzet Kristóf Ágota Kossuth-díjas író negyven nyelvre lefordított Trilógia című művének első része. Az adaptáció két gyerek barbárrá válásának története, akik egy határ menti magyar faluban nőnek fel a második világháború idején. Az MNF januári közleménye szerint a projekt nemzetközi szereplőgárdával készül, a főszereplők között lesz Molnár Piroska, Andorai Péter és Tóth Orsi mellett Ulrich Thomsen és Ulrich Mattes is.

Felméri Cecíliát már több ízben bemutattuk nektek. Most egy 2008-as filmjét tekinthetitek meg, amely a Kakukk címet viseli:

Ha tetszett a film, itt találod a rendezőnő egy újabb alkotását.

Végre eljött a naptári tavasz, aminek láthatóan az időjárás sem akar nagyon ellenállni. A jó időt most két filmes folyóirat koronázza meg.

A márciusi Filmvilág kínálata elég vegyes: helyet kaptak benne női rendezők, erotikus képzetek és a fapados magyar Filmszemle is. Utóbbi kapcsán a szerzők boncolgatják a Tarr Béla keze alatt elkészült Magyarország 2011-et, Cserhalmi Sára nagyjátékfilmes debütálását, a Drága besúgott barátaimat, de megemlékeznek Garas Dezsőről is, valamint Szabó Istvánnal is beszélgettek legújabb művéről, Az ajtóról.

Az idei Fehér György-díjátadót a Színház és Filmművészeti Egyetemen, szűk körben rendezték meg Fehér György születésnapjának közelsége és halálának tizedik évfordulója okán. Családias hangulat és zsúr jelleg lengte körül az eseményt. A Balázs Béla-díjas alkotó nevével fémjelzett díjat nyolcadik alkalommal osztotta ki a zsűri.

Az estet Ascher Tamás, az Egyetem rektora nyitotta meg, beszédét az operatőr és tanár, Kende János és Báron György filmkritikus követték. Mindhárman egy-egy személyes történettel idézték meg Fehér alakját, megágyazva evvel annak a szellemiségnek, amelyet tovább akarnak vinni, fenn akarnak tartani a magyar filmben. Ennek eszköze a díj: idén egy-egy Szűts Miklós festmény, amely a fekete és fehér színek változásaiból időnként szürkébe megy át, Fehér Szürkület című fimjére emlékeztetve. 

Kisléta, Tiszalök, Tatárszentgyörgy - hogy párat említsünk az érintett települések közül. Pár éve történt az első, de érdemben még mindig nem beszélte ki a közélet, a perek húzódnak, az indítékok ellentmondásosak. Viszonylag ritka, hogy a magyar filmszcéna ilyen gyorsan reagáljon, ráadásul egy még lezáratlan problémára egy épp radikális átalakulásnak kitett támogatási rendszerben. A Csak a szél egyedülálló alkotás egyrészt azért, mert dacára a cudar állapotoknak elkészülhetett, másrészt azért, mert direkt módon reflektál a magyar közelmúltra. 

A 43. Filmszemle nyitófilmjét, a Magyarország 2011-et siker és tapsvihar fogadta tegnap este az Urániában. A Tarr Béla ötlete és produceri tevékenysége által összefogott szkeccsfilmet 11 rendező jegyzi. Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós munkája megadta az idei szemle alaphangját.

A filmet - csakúgy, mint Fliegauf legújabb, Csak a szél című filmjét, ami Magyarország hivatalos versenyfilmjeként indul a jövő heti Berlinálén - egy külön díszelőadás keretein belül láthatják a szakma nemzetközi nagyságai, szolidarítva a magyar film jelenlegi helyzetével. A Magyarország 2011-et a T.T. Filmműhely mutatja be, ami Tarr két korábbi munkájáért A londoni férfiért és A torinói lóért is felelős. 

A mai napon kezdetét vette a 43. Magyar Filmszemle. Az Uránia Filmszínházban a külön ez alkalomra, Tarr Béla nevének fémjelzésével szerveződött elnökség sajtótájékoztatót tartott a délelőtt folyamán, előrevetítve az idei Szemle szellemiségét és felfogását a magyar filmművészet jelenlegi helyzetében.  

Az új magyar filmtörvény nem tér ki az 1965 óta megrendezett egyik legfontosabb magyar kulturális fesztivál fenntarthatóságára, támogatottságának fontosságára, illetve az NKA működési szabályzatában sem szerepel a Szemle érdeklődés, pénz és kellő tartalom hiányában – mondta a Janisch Attila, az elnökség egyik tagja. Ennél fogva lesz az idei Szemle „fapados”, ám annál erősebb hit és lelkesedés hajtja a motorját, igyekszik méltóságteljes és európai maradni. 

A 43. Magyar Filmszemlén 141 rendező filmjét láthatjuk négy napba sűrítve: nincs verseny, nincs zsűri, nincsenek díjak sem. Idén mind a kritikus, mind a filmrendező (saját filmjére is) megveszi a jegyet, mindezzel egyfajta gesztust téve a szervezők és a támogatók felé, akik kizárólag lelkesedésből és a magyar film iránti szerelemből küzdöttek azért, hogy az eseményt megrendezzék. 

Ugyan a Filmvilág magazin print-verziójának jövője már egy ideje kétséges, mégis megjelent a februári szám: Sherlock Holmesok, spionok, gyerekmesék felnőtteknek!

"A mai gyerekeket mázsás súllyal nyomja a felnőttvilág kiismerhetetlen zűrzavara.  A filmes meseterápia kiút lehet.  Az amerikai gyerekfilmek gyerekhősei ezért szinte kivétel nélkül lúzerek. Kínlódik az ügyetlen csodacsibe, szenved a Némó nevű növendékhal, és persze mindféle embergyerekek is, például egy sárkányokkal barátkozó, bajkeverő viking suhanc, vagy Harry Potter az értetlen „muglik” közt" - Hirsch Tibor, Margitházi Beja és Pintér Judit Nóra segítségével az elsősorban gyerekekről, és csak másodsorban gyerekeknek készült filmek mögé pillanthatunk be. 

Reisz Gábor a tavaly végzett, új Simó-osztályként emlegetett rendező-évfolyam egyik kiemelkedő tehetsége: Külalak című filmjét ma a MÚOSZ Film- és Tévékritikus szakosztálya Till Attila Csicska című művével megosztva a legjobb kisfilmnek járó díjjal ismerte el. Reisz Gáborral sorsfordító momentumokról, az indulás nehézségeiről és a nem lankadó optimizmusról beszélgettünk.

Laterna Hungarica: Hogyan kerültél a filmművészet közelébe?

Reisz Gábor: Az elején azt hittem, a színészet érdekel, aztán amikor a március 15-i iskolai ünnepen Irinyi kétmondatos szerepét is izzadva elrontottam, akkor kezdtem kapizsgálni, hogy ezt nem nekem találták ki. Kamaszként minden érdekelt, ami egy kicsit is az önkifejezésről szólt, de egyikkel sem voltam megbékélve. Utólag rájöttem, hogy mindenben a filmet kerestem. A versben a képet láttam, a rajzban az időt, a zenében a történetet. Egyértelmű volt, hogy valahogy a filmhez jutok, csak közben történt számos fárasztó dolog, mint például az érettségi, „a mi lesz belőled fiam“, meg a „ne álmodozzál ennyit“, úgyhogy elmentem a TF-re, mert versenyszerűen vízilabdáztam. Amivel ott szembesültem, az mindennek az ellentéte volt, amit szeretek, és bár fáj az az öt év, de nagyon örülök, hogy egy ilyen értékrendet a velejéig megismertem. Aztán az egyik legjobb barátom családi kamerájával csináltunk valamit, aminek volt eleje meg vége. Kitágult tőle a fejem. Barátok nélkül nagyon nehéz lett volna, állandóan segítettek. Tircsi Tamás iskolatársamat egy film kedvéért négyszer elüttettem a saját kocsijával. A negyedik alkalomnál már nem hiszem, hogy a bizalom vezérelte, de az első két-három környékén biztos.

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban megrendezésre kerülő Magyar Filmszemle idén 43. alkalommal prezentálja az előző év filmtermését. Február 2. és 5. között az alábbi filmek közül szemezgethetünk:

Nagyjátékfilmek:

Deák Krisztina: Aglaja
Fancsikai Péter: jp.co.de
Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András, Jancsó Miklós: Magyarország 2011
Pálfi György: Final cut - Hölgyeim és uraim
Szabó István: Az ajtó
Török Ferenc: Isztambul
Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátom
Vidnyánszky Attila: A szarvassá vált fiú (függőben)