Megjelent az áprilisi Filmvilág! Az ehavi számban Berlinbe, majd az űrbe kalandozhatunk, megemlékezhetünk a némafilmekről és a Titanicról, és elmerülhetünk a forgatókönyvírás rejtelmeiben. 

A Filmvilág szerkesztői áprilisban Berlin felé tekintenek: többek között a Berlinalén sikerrel debütált Csak a szél című filmről olvashatunk, amelynek egyébként a héten lesz a bemutatója. A német főváros után tágul a nézőpont: az olvasót a szerzők az űrbe kalauzolják el. „Az 1960-as években az űrkutatás volt a new black, a tömegkultúra legnagyobb szenzációja, miután a gazdasági fellendülés megteremtette az anyagi feltételeket, a hidegháborús fegyverkezési verseny pedig kellő motivációval szolgált a nagyhatalmak számára. Az űrutazás lehetséges hajtóerejeként a dicsvágy mellett egyre gyakrabban bukkan fel a szükségszerűség: ön- és közveszélyes életvitelünk miatt fajunk túlélése a szemérmetlenül kizsákmányolt földön nem garantálható.” Lesz szó űrmozikról, a filmek és a tudomány kapcsolatáról, és egy csillagász is nyilatkozik a témáról.

„1912-es elsüllyedése után alig egy hónappal már elkészült az első Titanicról szóló film; a mozi érdeklődése az elmúlt száz évben sem csökkent. Annak ellenére sem, hogy a legtöbb adaptációt éppúgy balszerencse kísérte, mint a hullámsírba szállt óceánjárót.” A Titanic 3D-s bemutatója kapcsán a Titanic-filmek is helyet kapnak a lapszámban: Hubai Gergely spinozás előadássorozatát most írásban rögzíti.  

A Mese(film)terápia című cikksorozat harmadik részéhez érkezett, még a magyar népmesékvilágába is kaphatunk némi bepillantást. Ha már visszafele tekintgetünk, akkor kiemelt aktualitású mostanában a némafilm: az áprilisi számban két cikk is foglalkozik a némafilm utóéltével és hatásával. Végezetül a forgatókönyvírás iránt érdeklődők a nemrégiben magyarul is megjelent két alapmű, a Story és a Forgatókönyv című munkákról olvashatnak kritikát.