2011-ben egy természetfilm lett a legnézettebb magyar film a magyarországi mozikban, a legnépszerűbb magyar játékfilm pedig összesen 10 ezer nézőt érdekel. Az artfilmek forgalmazóinak sem volt könnyű életben maradni, ráadásul 11 artmozit bezártak. A tavalyi év megszorításait a magyar filmgyártás és -forgalmazás igencsak megsínylette. 

Körülbelül tizedére csökkent 2011-ben a magyar mozgóképes alkotások nézettsége: 90 ezer az eddigi évek 950 ezres átlaga helyett. A premierek leginkább 2010-es szerzői filmek voltak. Az eddigi 25 film helyett alig több, mint tíz magyar vagy magyar koprodukciós filmet mutattak be a mozik.

A játékfilmeken kívüli műfajok előtérbe kerültek: Török Zoltán természetfilmje, a Vad Magyarország 20 ezer nézővel lett az első a minden filmes műfajt egyesítő listán, M. Tóth Géza animációsorozata, a Bogyó és Babóca pedig 19 ezerrel a második. Az ügynökök a paradicsomba mentek tévéfilm 8584 nézővel a negyedik. A legnézettebb két játékfilm az összesített listán a harmadik és az ötödik helyre csúszott: Kocsis Ágnes FIPRESCI-díjas Pál Adrienn című alkotása 10 ezer eladott jeggyel lett az év legnézettebb játékfilmje, második helyezett A vizsga című film Bergendy Péter rendezőtől 5825 nézővel.

A filmes támogatások kaotikus helyzete egyébként meglepő módon pozitív következményekkel is járt. Egyfelől a tv-filmek színvonalának emelkedését eredményezte: Mátyássy Áron T.Ú.K. - Tanár úr kérem című alkotása például képi világával és különös atmoszférájával a Filmszemlén magasan kiemelkedett még a vászonra készült nagyjátékfilmek közül is. Másfelől mivel nagyjátékfilmre alig akadt pénz, a rövidfilmgyártás meglehetősen fellendült, ahogy ezt a Szemle K-blokkjainak felhozatala is mutatta.

Tarr Béla utolsó filmje, A torinói ló 6 millió körüli összeget hozott a március óta teljesített ötezer fölötti nézőszámmal. A többi filmet nézőszám szempontjából a bukások közé sorolhatjuk: a legfeltűnőbb példa talán Fliegauf Benedek új filmje, a Womb, ami Locarnóban és Torontóban is szerepelt, de hiába: Eva Green és a sci-fi műfaj ellenére is csupán 3500 nézőt hozott itthon. Nemrég elkészült Jankovics Marcell grandiózus vállalkozása, Az ember tragédiája, amelyre az első négy napban több mint hatszázan voltak kíváncsiak - nem csoda, hisz elkészültére bő két évtizedet kellett várni. Olyan magyar film is készült az elmúlt évben, amire úgy kénytelen várni a néző, hogy kész van: Dyga Zsombor legújabb rendezése, az Utolér egyelőre elkerülte az itthoni mozikat.

Mindeközben veszélybe kerültek a magyar art mozik, közülük egy fővárosi, és tíz vidéki kénytelen volt lehúzni a rolót. Ugyanakkor megjelent a közösségi filmforgalmazás, vagyis a Magyarhangya, amely alapjaiban kívánja megújítani a magyarországi mozis szokásokat. Az MMKA átalakult Magyar Nemzeti Filmalappá, amely változás alapjaiban lehetetlenítette el a magyar filmek gyártását a 2011-es év első felében. Ugyan szeptembertől beindult a pályáztatás, amelynek remélhetőleg látni fogjuk idén az eredményét, mégis volt mi borzolja az idegeket: az utolsó vágás joga körül vita felháborodást váltott ki a szakma képviselőiből. Ennek tisztázásására még nem került sor, ahogy az sem egyértelmű, hogy lesz-e idén filmszemle, s ha igen, mikor és milyen formában. Az viszont immár hivatalos, hogy Andy Vajna kormánybiztosi kinevezését határozatlan időre meghosszabbították. Hogy gatyába tudja-e rázni a honi filmgyártást úgy, hogy közben az nem veszíti el karakterét, abban csak bizakodni lehet. De fő az optimizmus.

Jó magyar filmekben gazdag évet kívánunk!

Forrás: index.hu, nol.hu, fortepan.hu