Bodzsár Márk a Levegőt venni című kisfilmmel elég magasra tette a lécet maga előtt. Most újabb projekten dolgozik, amely eredetileg az Isteni műszak elnevezés alatt került a nyilvánosság elé, ám mostanában Örök béke címen emlegetik. A rendezőt emailben faggattuk forgatókönyv-fejlesztésről, a külföldi tapasztalatokról és a bűnbeesésről.
Laterna Hungarica: A Magyar Nemzeti Filmalap a napokban megkezdte munkáját, első körben – olyan neveket is megelőzve, mint például Mundruczó Kornél - a te filmprojekted kapott támogatást. Meglepett az eredmény?
Bodzsár Márk: Az elmúlt évben több pozitív visszajelzést kapott a filmterv, itthon és külföldön egyaránt, és ez kiérlelt bennem egyfajta óvatos optimizmust, de azt nem gondoltam volna, hogy elsőként ennek a projektnek szavaz bizalmat az MNF. Egyébként ennek nem tulajdonítok különösebb jelentőséget: ez csak egy, a Filmalappal közös fejlesztői munka kezdetét jelenti. Senkinek sem érdeke, hogy az alkotói munka futóversenybe csapjon át, és jövőre ez a projekt forogjon le elsőként – ennél sokkal fontosabb, hogy a film a lehető legjobb körülmények között készülhessen el.
LH: Terved forgatókönyv-, illetve filmtervfejlesztés célú támogatásban részesült. Ez mit jelent pontosan?
BM: A Filmalapnak van egy öt főből álló fejlesztői csapata, és velük együttműködve kell tovább dolgoznom a könyvön. Az eddigi egy megbeszélés alapján azt tudom mondani, hogy jófajta dramaturgiai műhelymunkáról van szó: nem előírják, hogy mit és hogyan csináljak, vagy éppen ne csináljak, hanem ötletekkel és tanácsokkal látnak el, amik közül szabadon válogathatok. A cél, hogy egy olyan új és egyben véglegesnek tekinthető verzió szülessen, amit én és a fejlesztők egyaránt a legideálisabbnak tartunk, és ami a legjobb esélyekkel kerül a gyártásról döntő nagybizottság elé.
LH: Tavaly Berlinben már dolgoztál a könyvön a Nipkow-ösztöndíj keretén belül. Mit tett hozzá ez a pár hónap a projekthez?
BM: A Nipkow-ösztöndíj elsősorban alkotói nyugalmat adott: három hónapon keresztül tisztes ösztöndíjban részesültem, ami lehetővé tette, hogy – minden egyéb munkát és szakmai kötöttséget lerázva magamról – kizárólag az írásra koncentráljak. Ekkor született meg a forgatókönyv legújabb verziója, amivel a Filmalaphoz is pályáztunk, és aminek most a továbbfejlesztésén dolgozunk.
LH: Mit lehet tanulni a külföldi kollégáktól?
BM: Erről egyelőre csak németországi tapasztalataim vannak, ahol a filmterv-fejlesztést komoly tudatosság hatja át: már az első ötlet leírásakor gondolnak arra is, hogy a film milyen közönséget szólíthat meg, milyen fesztiválokon szerepelhet, ezzel gyakorlatilag rögtön kijelölve a végcélt. Később képzett script doktorok és kreatív producerek segítik a forgatókönyvírót és a rendezőt abban, hogy a filmterv viszonylag zökkenőmentesen haladjon végig ezen az előre kijelölt pályán. Ez elsőre ridegnek és számítónak tűnhet, de mivel a filmkészítés egy összetett és költséges munkafolyamat, tele kiküszöbölhetetlen esetlegességekkel, szerintem szükség van erre a tudatos, letisztult szemléletre, és örülök, hogy ezt itthon is egyre többen gondolják így.
LH: Tervezed a film külföldi forgalmazását?
BM: Nagyon fontosnak tartom, hogy a film más országok, más kultúrák közönségét is meg tudja szólítani, és már most, az előkészítési szakaszban is próbálunk a külföldi forgalmazásnak minél jobban megágyazni. Legutóbb a Baltic Event nevű koprodukciós fórumon voltunk a projekttel, ahol számos országból – többek között Dániából, Svéd-, Német-, Francia- és Finnországból – mutatkozott érdeklődés a filmterv forgalmazása iránt.
LH: Most a tervedet már nem Isteni műszak, hanem Örök béke címen említi a sajtó. Miért változtattad meg a címet?
BM: Az Örök béke egy régebbi címváltozat, amihez azért kellett visszanyúlni, mert a Filmalap pályázatához korábbi pályázati anyagokat is be kellett adni, amiken még az Örök béke szerepelt. Kissé szerencsétlen helyzet, hogy most már két cím is kering a sajtóban, főleg, hogy magamat ismerve elképzelhetőnek tartom, hogy a film elkészültéig még egy csomó másik cím is eszembe jut, amikkel ugyanolyan elégedetlen leszek, mint az előzőekkel. A címválasztás sajnos nem az erősségem. Az egyszerűség kedvéért én továbbra is Isteni műszakként szoktam emlegetni a filmtervet, azzal a kiegészítéssel, hogy ez csak munkacím.
LH: A pilotfilm az egyik oldalon tetszést váltott ki, ám a mentősök körében inkább felháborodást keltett. Egyelőre lecsendesedett látszik a nézeteltérés. A film elkészülte után mire számítasz?
BM: Győrfi Pál úrral, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatójával egy élő rádióműsorban sikerült tisztáznunk a pilot keltette félreértéseket, és én nyitott vagyok arra, hogy a munka egy-egy fázisában – például a forgatás megkezdése előtt, vagy a vágás során – egyeztessek vele. Továbbra sem célom semmilyen provokáció, ettől függetlenül biztos lesznek a film elkészülte után is negatív hangok, amiket remélhetőleg tiszta lelkiismerettel tudok majd hallgatni. Az artikulálatlan üvöltés ellen, már ha lesz ilyen, pedig ott a füldugó.
LH: Mi az, ami téged leginkább izgat az Isteni műszak történetében?
BM: Ez egy klasszikus bűnbeesés-történet, amiben emberek visszaélnek a hatalmukkal, és istent játszva döntenek életekről. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az eutanázia, vagy más szóval kegyes halál, ami a film egyik központi témája, eredendően bűnös dolog lenne. A film pont azt szeretné ábrázolni, hogy az ilyen halálközeli határhelyzetekben hártyavékony vonal húzódik jó és rossz, morális és immorális között.
LH: Reményeid és a kilátások szerint mikor kezd forogni a film?
BM: A fejlesztési szakaszt jövő tavasszal szeretnénk lezárni, ami után nagyjából fél év előkészítés következne, és 2012 kora őszén tudnánk megkezdeni a forgatást.
LH: Amikor épp nem az Isteni műszak könyvét fejleszted, min dolgozol?
BM: Még további két nagyjátékfilm-tervem is van, az egyik egy vámpírfilm, a másik pedig egy film noir, amiben a hangsúly a végzet asszonyán van. Az előbbiből sajnos még csak szinopszis, az utóbbiból egy vázlatos treatment van, de ha az Isteni műszak forgatókönyv-fejlesztése lezárult, szeretnék ezekkel is intenzívebben foglalkozni. Jelenleg az HBO Társas játék című sorozatának a második évadján dolgozom forgatókönyvíróként, Herendi Gábor Tízparancsolat című filmtervének a fejlesztésében is részt veszek társíróként, továbbá rendezőként dolgozom egy januártól induló kulturális műsorban, ami aktuálisan megjelenő könyveket fog bemutatni.
Képek forrása: metropol.hu, facebook.com/Godly-Shift
