HTML

laterna hungarica

Hírek és vélemények a magyar film világából.

Facebook

Címkék

1956 (1) 3d (1) adrienn (6) aglaja (1) almasi (1) alternative (1) anilogue (1) animacio (17) áron (1) art (1) bela (2) béla (1) bemutato (3) berlinale (4) beszelgetes (2) bodzsar (2) borsod (1) budapest (2) buli (2) cannes (6) cigany (2) csaszi (1) csicska (2) csinibaba (1) csukas (1) curtis (1) diafilm (1) dokumentumfilm (11) dvd (2) előadás (1) elozetes (19) epiteszet (2) erdely (1) erdo (1) ferenc (1) fesztival (33) film (1) filmklub (10) filmnapok (3) filmszemle (30) filmvilag (10) fliegauf (2) folyoirat (19) foto (1) friss (26) gothar (3) gyorgy (2) hajdu (3) haumann (1) hersko (2) horror (1) imre (1) indavideo (1) interjú (10) istvan (2) jancso (2) jarmusch (2) jatek (1) jegyzet (8) jeles (1) juci (1) karoly (1) karpati (1) kiallitas (5) kid (2) kolorado (2) komlos (1) konyv (2) kornel (1) kovasznai (1) kritika (18) latinovits (1) lovas (1) magyarhangya (1) makk (1) mari (1) mark (1) matine (7) mátyássy (1) mediawave (4) miklauzic (3) miklos (1) molnar (1) mor (1) mozi (3) mozinet (2) mufaji (1) mundruczo (3) odeon (1) operatőr (1) pal (6) palfi (1) palyazat (1) peter (2) pilot (1) pinkwater (1) piroska (1) porno (1) portre (14) prizma (5) reklam (1) reszlet (1) retrospektiv (1) rofusz (1) rövidfilm (37) sci fi (1) sinkovits (1) sorozat (4) sorsod (1) szabo (2) szarajevo (3) szelid (1) tancfilm (1) tarr (7) teremtes (1) titanic (1) tony (1) torocsik (1) tv (3) utoler (2) uvegtigris (1) verzio (4) vespa (2) visszatekintes (3) web (3) womb (2) zene (2) Címkefelhő

Friss topikok

Isten, odabent vagy?

2012.02.07. 18:14 Laterna

Deák Krisztina Aglaja című filmjével zárult a 43. Magyar Filmszemle. A film 2009-től 42 nap alatt négy helyszínen forgott: Budapesten, Bécsben, Konstancában és Berlinben, az utómunka egy része pedig Lengyelországban. Az Aglaja azon kevesek körét tágítja, melyeket a néhai MMKA és a tavaly alakult NKA is támogatott, ami nem csoda, hiszen ízig-vérig nemzetközi, kelet-közép-európai koprodukcióról van szó.


A premier előtti zsizsegés és feszültség mindig sokat sejtet, ez esetben ha az ember az Uránia környékén mászkált, az “ott kell lenni, meg kell élni” érzése beszippantotta a vetítésre. Bár Tarr Béla a Szemle összes nagyjátékfilmjét külön felkonferálta, ezt a beszédét szeretet és személyesség hatotta át – a rendezőnő korábban osztálytársa volt a Színház- és Filmművészeti, akkori Főiskolán.

Deák Krisztina alkotása egy hatéves kislány szemszögéből mesél: Aglaja a születése előtti nyolc hónapban, az anyja hasában volt csupán valaki, amint az terhesen fejjel lefelé lógott a cirkuszi trapézon. Attól fogva, hogy megszületett, a szülők sikereinek és bukásainak árnyékában él. A kislány Ceaușescu által kiutasított artista szülők mellett, cirkuszi környezetben szocializálódik, értékrendje ennek megfelelően alakul: az életveszély és a testi fogyatékosságok mint kiváltságok jelennek meg az ő világában. Mindennapjait szuverén vallásosság hatja át, ami a gyerekek sajátja, fogódzókat és rendszert teremtve esetlegesnek tűnő életében. Anyja esetleges balesete és a lehetséges elhagyatottság egyfolytában ott lebeg a feje fölött, egy olyan világban él, melyben ő nem elég torz és nem elég vakmerő ahhoz, hogy lehessen belőle valaki,. A film ezt a kettősséget a kislány szubjektívján keresztül járja körül. A mutatványosok, köztük a hajánál fogva fellógatott, körbe-körbe repkedő anyja, és különösen a plafonon fejjel lefelé sétáló flygirl iránti rajongását ez a soha be nem teljesülő vágy élteti.

Ebben a világban az életveszélyes sérülések, halálesetek, vérző emberek és állatok együttélése adott, a civilizációs kereteket, mint a gyerekek oktatását vagy az erkölcsiséget, nélkülözik. Ebből adódhat a kislány vallásossága – Istent valamilyen oknál fogva egy gödörbe képzeli, azon át beszélget vele gyermeki közvetlenséggel és fogalmazza meg konkrét kéréseit, melyek többnyire nem is rá, hanem szüleire vonatkoznak. A kislány figyelme folyton a szülőkön, különösen édesanyján van – visszatérő motívum a leselkedő gyermeki tekintet, amely összeforrasztja az egyébként széteső családot és a filmes narratívát is. Ebben a babonás, zárt univerzumban a flygirl által adományozott féldrágakő biztonságérzetet ad, ha bevesszük a szánkba, illetve, hogy anyának nem szabad sírnia, különben gyengébb lesz a haja és lezuhan.

Aglaját mind a szülők, mind a Jóisten magára hagyta egy osztrák bentlakásos iskolában, ahova a neve, Aglaja Sofia Loren juttatta. A cirkuszban ülő nézők körében Sofia Loren valójában egy gyámügyi ellenőr, aki az európai normáknak megfelelően elveszi a lányt a szüleitől és a cirkusztól, hogy iskolába járhasson.

Hét év telik el, a gyermeki percepciótól elszakadva, egyszer csak élettörténetek, sorsok rajzolódnak ki, érezhetően íve kerekedik a filmnek. Egy félig felnőtt nő dilemmája és választása – a családi hagyományt folytatva éli cirkuszi életét, maga válik az acélhajú nővé, vagy, ami ennél sokkal nehezebb, elszakad és új életet kezd – univerzális problémát vet fel, elemeli a filmet az egyes ember történetétől.

A film egyik csúcspontja, mikor az anya, mint acélhajú nő egy konstancai kikötőben, egy darura fellógatva félúton elakad – a hajánál fogva felkötött nő nyálcsorgató képe gyönyörű és teljesen abszurd!

Mély és különleges film ez: egy kevés van benne a Bibliothèque Pascal mítosz-teremtéséből és Mona frizurájából, de történetmesélésében, képi világában következetesebb és egységesebb marad. A cirkuszi világ ábrázolása egyszerre zajlik érzéki (látvány, hang, dinamika) és narratológiai szinten. Szép ívet jár be ez a mese, amint minden addigi részletével és eszközével drámává formálódik, majd egy magyar filmmé, ami hozott valami újat és jót a többi közé.

Szerző: Vághy Anna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kritika fesztival filmszemle aglaja

A bejegyzés trackback címe:

https://laterna.blog.hu/api/trackback/id/tr204075856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.