Megjelent a negyedik, Jim Jarmuschsal foglalkozó Prizma - hétfőtől kapható a művészmozikban és a könyvesboltokban.
A Prizma egy hajdani filmszakosok által szerkesztett tematikus folyóirat, mely grafikailag rendkívül igényes (jó ránézni), kis alakú (jó kézbe venni) és érdekes témákat jár körül (jó olvasni). Egyetlen hibája, hogy sajnos könnyen darabjaira, azaz lapjaira hullik.
Negyedévente jelenik meg, miközben a printtel párhuzamosan online is folyamatosan jelen van (egyébként az igényesség és kreativitás, azaz a design a netes felületen éppolyan dicséretreméltó, mint a negyedéves nyomtatott számoknál). A nyomtatott verzió eddig foglalkozott David Cronenberggel, a magyar műfaji filmmel, az erotikus és pornófilmekkel, aktuális számuk pedig Jim Jarmusch művészetét veszi górcső alá. A felsorolás mutatja, hogy a Prizma szerkesztősége igyekszik elhanyagolt témákhoz nyúlni - a hiánypótló szándék félreérthetetlen.
Részlet a jelen szám szerkesztői előszavából: „Jim Jarmusch egyfelől korai filmjeiben – a klip-esztétika elterjedésekor – az európai modernizmus hagyományaihoz nyúlt vissza, másfelől a kilencvenes években indult amerikai függetlenfilmesek számára szolgált mintául. Tanulmányaink az underground filmezés idoljának életművét nem csupán a filmes diskurzus berkein belül, hanem a társművészetek, elsősorban a zenei, festészeti, illetve irodalmi vonatkozások tükrében interpretálják."
Aki kézbe veszi a lapot, az olvashat Jarmusch első nagyjátékfilmjéről, a Permanens vakációról, a beat eszményképről, a rendező és a bűnügyi műfajok kapcsolatáról, valamint belelapozhat a rendező verseibe, és egy vele készült interjúba is.